hello hölgyek

Inspiráló nők a magyar történelemben

Inspiráló nők, akik kicsit megváltoztatták a történelmet, nem csak a világtörténelemben akadnak. Hazánk is büszkélkedhet olyan asszonyokkal, akik példát mutattak, akikre méltán lehetünk büszkék.

Az első magyar orvosnő, az első magyar ügyvéd, a pilóta, az első magyar óvoda alapítója és az egész világ első női nagykövete csak néhány azok közül a nevek közül, akikről érdemes megemlékeznünk.

Hugonnai Vilma
Grófi család ötödik gyermekeként látta meg a napvilágot 1847-ben. Leánynevelő intézetben tanult, majd onnan kikerülve 18 éves korában férjhez ment. Akkoriban ez volt a nők szokott sorsa, ám Vilma nem elégedett meg ennyivel. Mivel érdekelték a természettudományok, férje engedélyével beiratkozott a Zürichi Egyetemre, ahol, mivel anyagi támogatást otthonról nem kapott, nagyon nehéz körülmények között élt. Végül 1879-ben avatták orvossá. 1880 februárjában tért vissza Magyarországra, de itthon diplomáját nem ismerték el. Nem adta fel. Letette a hazai egyetemi tanulmányokhoz feltétlenül szükséges érettségi vizsgát, majd a szülésznői vizsgát is. Ekkoriban ment tönkre végleg a házassága, így rengeteg beteget kezelt, hogy legyen pénze a családjának. Közben kiállt a nők egyenjogúságáért. 1895-ben egy királyi rendelet lehetőséget adott arra, hogy Magyarországon is járhassanak egyetemre a nők, így 1896. február 10-én Vilma újból kérvényezte a zürichi oklevelének elismertetését. Itthon végül 1897. május 14-én avatták orvossá. Ezután kezdett hivatalosan gyógyítani, elsősorban női és szegény betegekkel foglalkozott. Betegápolást tanított, könyvet írt, betegmegfigyelő állomást szervezett az első világháború alatt. Élete végéig azon fáradozott, hogy a nők is részt vehessenek az orvoslásban.

Ungár Margit
Hugonnai Vilmának is meg kellett küzdenie a diplomáért orvosként, az első ügyvédnő dolga azonban még nála is nehezebb volt. Ungár Margit 1897-ben, Diósgyőrben született polgári zsidó családban. Az érettségit kitűnőre tette le, ez volt ugyanis a feltétele annak, hogy jogi tanulmányokat folytathasson. Ő volt az első, aki felvételizett a jogi karra. Budapesten nem engedték tanulni, így Debrecenben, majd Szegeden tanult. Egy éve volt joghallgató, mikor visszavonták a nők engedélyét, hogy jogi egyetemre járhassanak. Margit folytathatta tanulmányait, mert már benne volt az oktatási rendszerben, s végül egyedüli nőként szerzett jogi diplomát. 1928-ban ügyvédi vizsgát tett. Így ő lett az első magyar ügyvédnő.

Steinschneider Lilly
Steinschneider Lilly 1891-ben született Budapesten. Jómódú osztrák-magyar zsidó család sarjaként. Őt tartjuk hazánk első női pilótájának.
A családnak híres bútor- és ágyneműgyára volt, ahonnan állítólag maga Sissi császárné is vásárolt. Lilly 1910 nyarán látott egy nemzetközi repülőversenyt, ami akkora hatással volt rá, hogy elhatározta, belőle is pilóta lesz. 1912-től fel is tűnt a pilóták mellett, ő volt az előírt kötelező utas a távolsági és magassági rekordkísérletekben. Ez azonban nem volt elég neki, így Bécsújhelyen pilótatanfolyamot végzett, s meg is kapta 1912. augusztus 15-én a 4. számú pilótaigazolványt. A vizsga után mindenkit megdöbbentett azzal, hogy újdonsült pilótanőként 1800 méter magasságba repült fel Uzelac ezredessel. Pilótavizsgája dátumát természetesen meg is örökítette: gazdag lányként drágakövekkel kirakott nyakláncára vésette. Az első világháborúban jelentkezett pilótának, de mivel elutasították, meg kellett elégednie a rövid ideig tartó ápolónői szolgálattal.
A világháború miatt abba kellett hagynia a repülést, és soha többé nem szállhatott fel. A második világháború aztán zsidó származása miatt Olaszországba űzte, ahol nyomorban élte le hátralévő életét. Számos légibemutatót, versenyt csinált végig abban a 3 évben, amíg repülhetett, és bár több nem adatott meg neki, így is beírta nevét a történelembe.

Brunszvik Teréz
Mások gyermekeiért dolgozott az első magyarországi óvodák megalapítója, Brunszvik Teréz, aki 1775-ben, Pozsonyban született, arisztokrata családban.  Magyarországon, Bécsben, Oroszországban és Svájcban is élt. Itt találkozott Pestalozzival, a nevelésügy lelkes újítójával, akinek felfogása nagyon nagy hatással volt rá. Oktatási módszere lenyűgözte Brunszvik Terézt, aki miután Budára költözött igyekezett megszervezni a gyermekvédelmet hazánkban. A Monarchia első óvodáját – akkori nevén kisdedóvót – 1828. június 1-jén nyitotta meg, Angyalkert néven. Az óvoda az édesanyja budai házában üzemelt. Ezután nagy erővel igyekezett támogatókat szerezni, s nemsokára még négy kisdedóvó nyílt meg. 1836-ban egyesületet alapított az óvodák elterjesztésére. További 11 óvodát indított útjára, haláláig 80-ra nőtt az intézmények száma. 1829-ben cselédiskolát is létrehozott a cselédlányok oktatására.
Sosem ment férjhez, és saját gyerekei sem születtek, mégis elmondható róla, hogy neki köszönhetően változott meg, és lett könnyebb számtalan gyermek élete.

Bédy-Schwimmer Rózsa
Bédy-Schwimmer Rózsa, magyar feminista aktivista, újságíró, a magyarországi feminista mozgalom egyik kiemelkedő személyisége, a világ első női nagykövete 1877-ben született Budapesten. 1891-ben fejezte be a polgári leányiskolát, ezután 1893-94-ben egy elvileg fiúknak fenntartott kereskedelmi esti iskolát látogatott. Tagja volt az 1897-ben létrehozott Nőtisztviselők Országos Egyesületének, majd az elnöke is, ezzel elindítva a nők politikai egyenjogúságának elismertetését célzó mozgalmát. A nők egyenjogúságáért küzdött az általa 1904-ben létrehozott Feministák Egyesülete is. Az egyesület követelte többek között, hogy a fiúk és a lányok ugyanazt tanulhassák az iskolákban. Rendezvényeket, előadássorozatokat, akciókat is szerveztek, ezzel sikeresen aktivizálták a fővárosi közvéleményt a nők társadalmi helyzetével kapcsolatos vitákba. A nők mozgósításához szükségszerű volt egy újság is, így jött létre 1907-ben A Nő és a Társadalom, aminek a szerkesztője Bédy-Schwimmer lett. 1913-ban az egyesület sikeres nemzetközi nőkongresszust szervezett Budapesten. Ennek lezajlása után Bédy-Schwimmer Londonba költözött, majd onnan az Egyesült Államokba. 1915 áprilisában részt vett a Hágában tartott nemzetközi nőkongresszuson, itt jött létre az Állandó Béke Nemzetközi Női Bizottsága, aminek alelnöke lett. 1918 októberében Károlyi Mihály Svájcba küldte Bédy-Schwimmert a Nemzeti Tanács képviseletében, november 19-én pedig svájci nagykövetté nevezte ki; ezzel ő lett az első női nagykövet a világon.1919 januárjában visszahívták. Magyarországra nem térhetett vissza, ezért 1921-ben az Egyesült Államokba menekült. Tisztelői 1948-ban Nobel-békedíjra jelölték.

Természetesen rajtuk kívül is számtalan nevet felsorolhatnánk az inspiráló nőalakok közül, nem csak a régmúltból, de a közelmúltból és akár a jelenből is. Nekik köszönhetően is érezhetjük, hogy számítunk. Róluk is példát véve élhetjük meg álmaink, s tehetjük meg, amit csak elhatározunk.

 

Szeretnél értesítést kapni a legújabb tartalmakról?

Nincs más dolgod mint megadni az e-mail címed és kényelmesen értesülhetsz az új cikkekről és videókról.

Köszönjük, hogy regisztráltál.